Terézmisszió - Magyarország

1./ A szőlőmunkásokról szóló példabeszéd (Mt 20,1-16) végén megkérdezhetnénk a hallgatóktól, mi a véleményük a gazda eljárásáról, miszerint a munkanap végén ugyanannyi fizetést adott a reggeltől dolgozó munkásnak, valamint a nap vége előtt egy órával felfogadott munkásnak is. Évekkel ezelőtt ezt a kérdést már feltettem hittanos gyerekeknek, akik egyöntetűen igazságtalannak tartották a szőlősgazdát. Miért? Azért, mert a gyerekekben nagyon erős az igazságérzet. Hiába hivatkoztam arra, amire Jézus példabeszédében a szőlősgazda is hivatkozik, miszerint mindenki megkapta azt a bért, amiben megegyeztek, másrészt a szőlősgazda valóban azt tehet a saját pénzével, amit akar. A gyerekeket ez sem indította más belátásra: a szőlősgazda igazságtalan - mondták. - Én magam pedig beláttam, hogy ebben az esetben sikertelen volt a magyarázatom.
2./ Azonban Kis Szent Teréz segített a példabeszéd mélyebb megértésében. Az elmúlt évben jelent meg a magyarszéki kármelita nővérek kiadásában Thomas Keating: Átalakulás Krisztusban c. könyve, melyben az amerikai trappista szerzetes Lisieux-i Szent Teréz evangéliumértelmezésével foglalkozik. Ebben a kis könyvben olvasom a következőt:
„Egy alkalommal valaki megkérdezte Teréztől, hogy miként lehet szentté válni, és ő a következőképpen válaszolt: Képzelj el egy kisgyermeket, aki egy hosszú lépcsősor alján áll, szeretett édesapja pedig a tetején. Ez a kisgyermek mindössze tizennyolc hónapos, a lépcsősor pedig meredek és hosszú. Kinyújtja karjait apja felé, hogy menjen érte, és vegye fel. Az apa így szól a lépcső tetejéről: „Gyere, gyere!” … A gyermek újra meg újra megpróbálja felemelni aprócska lábát, de a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tud fellépni az első lépcsőfokra, mert túl rövidek a lábai. Hol egyiket, hol másikat igyekszik felemelni, mindhiába. Még arra sincs esélye, hogy akár csak az első lépcsőfokra feljusson. Édesapja tovább szólongatja, mérhetetlen gyöngédséggel: „Gyere, gyere, várlak!” Ő pedig újra meg újra próbálkozik.... Teréz azt mondja, hogy ha a gyermek folytatja tehetetlen erőfeszítéseit, akkor az Atya – hatalmas szeretetében – egy idő után nem képes
tovább elviselni a helyzetet, és ő maga rohan le a lépcsőn, veszi karjába, és viszi fel.” (im. 41-42)
Kis Szent Teréz példabeszéde segít megérteni a jézusi példabeszéd lényeges tanítását. Segít abban, hogy ne a szőlősgazda látszólagos igazságtalanságán akadjunk fel, hanem észrevegyük annak jóságát. Mert hát miről is van szól a példabeszédben? Ugyanarról, amit Kis Szent Teréz elmondott: az Atya – mert hiszen mindkét példázatban a mennyei Atyáról van szó – elébe megy a gyermekének. Amikor látja, hogy gyermeke nem tud hozzá menni, akkor ő maga megy elébe.
Egy mai szőlősgazda hogyan fogadna fel munkásokat? Bizony nem úgy, ahogy a jézusi példabeszédben, hanem úgy, hogy nyitna egy felvételi irodát, abba beültetne egy alkalmazottat, és vele intéztetné el a munkások felvételét. A jézusi példabeszédben nem így történik, ott maga a szőlősgazda megy ki napjában többször is a település főterére, hogy ott munkásokat fogadjon fel. Tehát a példabeszéd Isten jóságáról tanít, aki maga jön le a lépcsőn, hogy felvigye a mennyországba gyermekét. Erről van szó: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,14) Isten nem csak hívta gyermekeit a mennyország lépcsőjének tetejéről, hanem az idők teljességében Fiát küldte le hozzánk, hogy
felvigyen magához.
3./ Milyen problémák jelentik számunkra a leküzdhetetlen lépcsőt? Mindenkinek más problémája van, és ki-ki úgy érzi, hogy életének ez a nehézsége akadályozza őt abban, hogy lelki életében közelebb kerüljön Istenhez, hogy fel tudjon lépni a következő lépcsőfokra. Az egyik embert szakmai nehézségei nyomják le, a másikat a gyermeknevelés nehézségei keserítik el; egyeseket nehéz anyagi helyzetük tesz próbára, másokat a házassági kudarc visel meg. A felsorolt nehézségek nagyon is valóságosak lehetnek, és nem lehet ezeket bagatellizálni.
De – mint Thomas Keating írja - „Isten országa akkor nyilvánul meg a legerőteljesebben amikor legkevésbé számítunk rá. Ő nem veszi el problémáinkat és nehézségeinket, hanem inkább csatlakozik hozzánk az elviselésükben.” (im. 43) Kis Szent Teréz hasonlatával élve: lejön a lépcsőn.
Amikor a Teréz-misszió tagjai naponta elimádkozzák a vállalt imádságot egy papért, ezzel kieszközlik, hogy Isten lemenjen egy papjához a lépcsőn, amikor az úgy érzi, nem tud tovább menni. Ti, a Teréz-misszió tagjai így járultok hozzá Isten országa megvalósulásához.
Köszönet érte!