A Teréz-misszió, mint a Szentlélek műve – 2013.05.17.

 1./ Poitiers-i Szent Hiláriusz püspök és egyháztanító a IV. században az arianus eretnekség elleni küzdelemben hűséges védelmezője volt a katolikus hitnek. A Szentháromság c. művében olvassuk a következő példázatát.

     Az embernek különböző érzékszervei vannak. Szemével lát, de ha nincs napfény vagy más fényforrás, akkor a szemünket nem tudjuk használni. Van hallásunk, de ha nem jön semmi szó vagy hang, akkor a fülünk sem tudja teljesíteni a rendeltetését. Van szaglásunk, de ha nincs ami illatozzék, akkor az orr sem láthatja el feladatát. Elmondhatjuk tehát, hogy ezek az adottságaink, érzékszerveink csak akkor működnek, ha vannak külső alkalmak, külső ingerek. Ugyanígy van az emberi lélek is – mondja Szent Hiláriusz – mert a hitét, mint képességet csak akkor tudja használni, ha arra alkalma van. Az alkalmat pedig a Szentlélek teremti meg.
 
2./ A Hit évében azt keressük, miként gyakorolhatjuk a hitünket. Miként tanúskodhatunk hitünkről? Az Egyházat a Szentlélek vezeti. A hit Istentől kapott képességünk, akárcsak érzékszerveink. Használatukhoz megfelelő alkalmakra van szükségünk. Ezeket az alkalmakat teremti meg számunkra a Szentlélek. Most csak két ilyen alkalmat említek, mint amelyet a Szentlélek teremtett meg.
     Idén már hetedik alkalommal került megrendezésre az „élő rózsafüzér zarándoklat”.  A zarándokok több szakaszra osztva körbejárják Budapestet és annak lakóiért imádkoznak. Tavaly három lengyel egyetemista is csatlakozott hozzánk, és olyan nagy hatást tett rájuk, hogy az idei zarándoklatra már 40 lengyel egyetemista jött el a lublini katolikus egyetemről két pap tanárukkal együtt. Együtt imádkoztak velünk Budapest lakóiért, és persze otthon maradt családjukért is. Vajon ki hozta össze ezt az alkalmat? A Szentlélek volt az, aki először csak három egyetemistát érintett meg, idén pedig már negyvenet. Közös zarándoklatuk alkalom volt hitük gyakorlására, a tanúságtételre. A hit gyakorlásához a Szentlélek teremti meg a lehetőséget – s ők éltek ezzel a lehetőséggel.
     A másik példa a Teréz-misszió. Tíz évvel ezelőtt Holló Mihályné törökszentmiklósi asszony kapcsolatba került a Teréz-misszióval, a papokért imádkozó imamozgalommal. Bruno Thévenin atya, a Teréz-misszió francia alapítója pár évvel ezelőtt felkereste őt Törökszentmiklóson, és megkérte, legyen a magyar imacsoport vezetője. Magdi néni máig sem érti, miért éppen őt kérte fel Bruno atya. Azóta már tízezret meghaladja a magyarországi Teréz-misszió tagjainak száma. Ennyien imádkoznak nap mint nap egy-egy atyáért. Mindegyikükben ott él a vágy, hogy valamit tegyenek az Egyházért. Mindegyiküknek van egy Istentől kapott ajándéka: a hit. De mint Szent Hiláriusz püspök írta, a képesség használatához külső körülmények is kellenek: az orrnak illatok, a szemnek fény, a fülnek hang. Hasonlóképpen a hitnek is külső körülmény kell, hogy megmutatkozzék. A hit számára szükséges külső körülményeket a Szentlélek teremti meg. Bátran mondhatjuk, hogy a Teréz-misszió is a Szentlélek által megalkotott külső lehetőség.
     Magam is csodálkozom, hogy Farkasréten immár harmadik éve működik a Teréz-misszió, és szinte minden hónapban vannak újabb és újabb csatlakozók, köztük gyerekek is. A havonta bemutatott ún. „Teréz-misén” szoktam átadni az új tagok imalapját. A mai napon a 123. belépő kapja meg egy papnak a nevét, akiért naponta fogja imádkozni a Teréz-misszió imádságát.

     A hazánkban 10 éve működő Teréz-misszión keresztül is megtapasztaljuk, hogy a Szentlélek ma is vezeti az Egyházat. Boldogok lehetnek azok, akik ebbe tevékenyen bekapcsolódnak, mert ők a Szentlélek eszközei.