A Teréz Missziót megalapító és ma is vezető Bruno Thevenin atya tanúbizonysága

Ezzel a tanúbizonysággal szeretném elmondani, hogy mikor és hogyan jött létre a Teréz Misszió. Az eset a kis francia városkában Lisieux-ben történt, ahol a Kármeliták kolostorában egykor ott élt a Gyermek Jézusról Nevezett Teréz nővér. A Teréz Misszió gondolata egy gyermektelen asszony szívében született meg. Az asszonyt Charles-nak hívták. Több, mint húsz évvel ezelőtt egy napon Charles asszony levelet írt Lisieux püspökéhez: „Kegyelmes uram, házasságom során soha nem született gyermekem, jóllehet mindig arra vágyódtam, hogy pap fiam legyen. Kérem, nevezze meg az egyik papját, s én megígérem, hogy életem végéig minden nap imádkozom érte a rózsafüzért!” A püspök így válaszolt: „Asszonyom, imádkozzon egy papnövendékért, hogy pap váljon belőle. A diszkréció miatt csak a nevét adom meg: Bruno. Mindazért, amit az Egyházért tesz, fogadja atyai áldásomat.” Charles asszony megtartotta ígéretét és minden nap imádkozott az ő kispapjáért. Eközben – folytatja páter Thevenin – elvégeztem a papi szemináriumot és Kis Szent Teréz születésének Századik évfordulóján pappá szenteltek. Első szolgálati helyem a Lisieuxi-i plébánia volt. Egy év múltán még mint fiatal pap rövid zarándoklatra mentem Ars-ba, Szent Vianney plébános tiszteletére, aki minden pap példaképe. Amikor visszajöttem a zarándokútról, senkit sem találtam a plébánián. A sekrestyés és az orgonista elmentek, a plébános pedig egy cédulát hagyott ott: "három nap múlva jövök" - soha nem tért vissza! Egyedül maradtam a plébánián tízezer hívővel és száz hittanos gyerekkel. Minden munkát nekem kellett elvégeznem a templomban is és otthon is. Ez a helyzet tarthatatlan volt, sürgősen segítséget kellett találnom úgy a templomi, mint a házi tennivalókra a plébánián. Az egyik hívő javasolta, hogy kérdezzek meg egy hölgyet, aki minden szentmise után ott marad, és rózsafüzért imádkozik. Odaléptem az asszonyhoz és elmeséltem neki gondjaimat. Megkérdezte, hogy tudna-e nekem segíteni. Ő örömmel elfogadta és így mellettem maradt a plébánián. Ez a hölgy Charles asszony volt, ugyanő, aki néhány évvel korábban megígérte Lisieux püspökének, hogy imádkozni fog egy Bruno nevű papnövendékért. Valamivel később Charles asszony megtudta a nevemet és kérdezősködni kezdett, hogy volt-e még más papnövendék is, akit Brunonak hívtak. Így tudtam meg, hogy Charles asszony már nyolc éve imádkozik értem. Rájöttem, hogy ez az eset az Ég sugallatára történt, és meg kell szervezni a papokért történő imádkozást. A Gyermek Jézusról Nevezett Szent Teréz már gyermekkorom óta jelen volt az életemben. Születésének századik évfordulóján szenteltek pappá, Lisieux-ben kaptam plébániát, ott, ahol az értem imádkozó asszony élt. Meggyőződésem, hogy Charles asszony ugyanazt tette értem, amit Kis Szent Teréz tett a Kármelben: Ő két misszionáriusért is imádkozott. Megszületett bennem az ötlet: mobilizáljuk a híveket a papokért! Imádkozzanak a hívek, a nagyobbacska gyerekek épp úgy, mint az öregek otthonában élő nénik és bácsik! A gyermekekre is rá lehet bízni nagy lelki feladatokat. Ők is imádkozhatnak a papokért. Úgy tűnt, hogy megtaláltam Kis szent Teréz "kis út"-ját. Elhatároztam, hogy missziót alapítunk és mozgalmunkat így nevezzük: a Gyermek Jézusról Nevezett Szent Teréz Missziója. Meghatároztuk a kanonikus statútumot, hogy rávilágítsunk társulatunk karizmájára, a tevékenység céljára és módjára. Több mint tíz évvel ezelőtt Lisieux püspöke Guy Gaucher elismerte és megáldotta a Missziót, mint a hívek kanonikus társulatát. Mivel Kis Szent Teréz egytemes egyház doktor, ezért az ő "kis útja" is egyetemes. Úgy gondolom, hogy a Teréz Misszió áldás a Katolikus egyház hívei számára. Hiszem, hogy Szent Teréz is ezt akarná, mivel az ő példája és lelkisége alapján él a Misszió és ezen a módon beteljesülhetnek az ő misszionárius vágyai. Ő mondta: Azért jöttem a Kármelbe, hogy megmentsem a bűnösöket és imádkozzak a papokért.Melyek a Misszió tevékenységének eddigi gyümölcsei? Leginkább láthatalanok, de történtek ilyen esetek is: Egyszer egy fiú imádkozott egy papnövendékért, akiből pap lett. Később ez a fiú is elment a papi szemináriumba, és végül, mikor pappá szentelték, az a pap akiért imádkozott, jelen volt az ő pappá szentelésén! Mi a Teréz Misszió célja és tevékenysége? A papság az Egyház szíve. Minden pap az Egyház kincse. Ezért szeretettel, gondoskodással, figyelmességgel kell őket körülvennünk. Ők szolgáltatják ki a szentségeket, Isten erejét az ősi ellenség a sátán ellen, aki el akarja pusztítani Isten teremtményeit. A mi Missziónk alázatos imával, szeretetből való lemondással és áldozattal igazi védőpajzsot von minden pap köré. Az imádság a mi legerősebb fegyverünk. Szerintem igen jó, ha a pap tudja, hogy valaki imádkozik érte, és érte hoz áldozatot. Másfelől pedig szintén jó, ha a hívek imádkoznak azért, hogy papjaik legyenek és megköszönik a Jóistennek, hogy papokkal ajándékozta meg őket.