l./ A XXX. olimpiai játékokon Magyarország igen jól szerepelt. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap – aug. 12-én - levélben gratulált a londoni olimpián nagy sikereket elért magyar küldöttségnek: „ A magyar csapat minden tagjának, sportolóknak, edzőknek, sportvezetőknek, az egészségügyi stáb, valamint az iroda dolgozóinak szívből gratulálunk. Büszkék vagyunk Önökre... Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” Ez a gratuláció több, mint udvariasság. Miniszterelnök úr – mint egykori aktív sportoló – jól tudja, hogy az olimpiai érem elnyeréséhez az edző munkájára éppúgy szükség van, mint a versenyző erőfeszítéséhez. Az edző adja azokat a tanácsokat, amelyek a sportoló felhasznál, s kettőjük közös munkájának eredménye lehet a siker, valamint az azt követő közös öröm. A sportoló minden körülmények között bizalommal ráhagyatkozik edzőjére, mert tudja: a jó eredmény csak kettőjük közös munkájának gyümölcse lehet. Az akarat egyesítése a siker záloga.
De nem csak a sportban nélkülözhetetlen az edzőre való bizalomteljes ráhagyatkozás. A vallásos életben is fontos, hogy bizalomteljesen ráhagyatkozzunk Mesterünkre, Jézusra. A lelki előrehaladás záloga itt is az akarat egyesítése. Nem véletlenül tanította Jézus a Miatyánkban, hogy „legyen meg a Te akaratod” - vagyis azt kérjük, hogy a mi akaratunk legyen azonos Isten akaratával.
2./ Kis Szent Terézt a „bizalom szentjének” mondjuk. Méltán, mert ő rendkívüli módon tudott ráhagyatkozni Isten akaratára és minden körülmények között bízni Isten irgalmában. Miben mutatkozott meg ez a határtalan bizalma? Bár minden hasonlat sántít, mondok egy olimpiai példát, mert találunk benne valami hasonlóságot.
Risztov Éva úszónk valamikor gyerekkorában azt mondta édesanyjának, hogy ő egyszer olimpiai bajnok lesz. Az éremgyűjtést 13 éves korában kezdte el, s 20 éves korára három világbajnoki és hat európabajnoki ezüstéremmel rendelkezett. 2005-ben – 20 évesen – visszavonult a versenyszerű úszástól. Ekkor úgy tűnt, hogy eltemette az olimpiai bajnoki álmait. Négy évvel később, 2009-ben azonban visszatért hosszútávúszóként, s a londoni olimpián olimpiai bajnok lett a 10 ezer méteres szabadvízű úszásban. Gyerekkori vágyát erős akarattal olyan körülmények között váltotta valóra, amelyből emberi számítás szerint senki sem remélt volna sikert.
Kis Szent Teréz gyerekkorában azt mondta, hogy őbelőle nagy szent lesz. Aztán 15 évesen bekerült a Liseieux-i kármelita zárdába, melyet rövid élete végéig sosem hagyott el. 9 éven át élt a teljes elzártságban. Nehezen tudjuk elképzelni azt a hátrányos helyzetet, amely Teréz rövid életét kísérte. Mindössze négy évet járt iskolában – ami az akkori világban persze természetes volt –, de még a kármelita zárdában sem jutott hozzá a teljes Bibliához, legfeljebb az Újszövetségi Szentírást olvashatta; tudományos magyarázatokról álmodni sem lehetett. Vagyis nagyon szűk körű lehetősége volt akár a lelki, akár a világi olvasmányok területén. S Terézből nemcsak hogy szent lett, hanem 1997-ben II. János Pál pápa egyháztanítóvá nyilvánította. Olyan óriások közé emelkedett, mint Aquinói Szent Tamás, Szent Ágoston, Szent Bernát, Szent Atanáz – csakhogy néhányat említsünk. A női szentek között pedig mindmáig ő a harmadik egyháztanító. A többiek mind könyveket írtak, hatalmas életműveket hagytak maguk után – Teréz pedig csak néhány füzetet, amelyekbe – előljárójának parancsára – leírta rövid életének történetét. De ezekből a füzetekből megismerjük nagyságának titkát.
Miben áll ez a titok? Maradjunk a sport példájánál. Ha egy sportolónak nem állnak rendelkezésre megfelelő körülmények, akkor arra panaszkodik, hogy ilyen helyzetben nem lehet jó eredményt elérni. Ehhez hasonlóan sok vallásos ember szintén a körülményekre panaszkodik, hogy azért nem tud komolyabb hitéletet élni, mert ilyenek a körülményei, pl. a család, a munkahely akadályozza őt az életszentségben.
Nos, Kis Szent Teréz nem a körülményeire nézett, hanem Jézusra. Ebben különbözött tőlünk: mi magunkra és a körülményeinkre tekintünk, ő Jézusra nézett. Teréz bátor bizalommal hagyatkozott Istenre, és rájött, hogy ezzel nyerte meg az isteni szívet, amelyet mással nem lehet megnyerni. Amint a gyermek is kicsinységével tudja megnyerni a felnőtt segítségét, úgy Teréz is kicsinységével és bizalmával nyerte meg magának Isten segítségét. Teréz egyesíteni tudta akaratát Isten akaratával, s ez biztosította számára a sikert. Teréz sikere olyan váratlan, mint Risztov Éváé – bár mint minden hasonlat, ez is sántít. Ki gondolta volna életében, hogy szent lesz, sőt egyháztanító? Nagy szent lett!