A Szent menti meg a világot – 2012. 04. 17.

1./ A táguló világegyetem felfedezése a XX. század csillagászainak köszönhető. A felfedezést Edwin Hubble (1889-1953) amerikai csillagász nevéhez kötjük, noha a világegyetem tágulására már két évvel korábban (1927-ben) egy belga pap – Georges Lemaitre (1894-1966) -, a louvaini Katolikus Egyetem fizika- és csillagásztanára is rájött. A tudósok szerint az univerzum egyetlen pontból alakult ki, mégpedig egy ősrobbanás – egy „nagy bumm” - következtében. Azóta a csillagok, a galaxisok folyamatosan távolodnak egymástól. Azt is felismerték, hogy minél távolabb van egy csillag a Földtől, annál nagyobb sebességgel távolodik tőle. A táguló világegyetemet úgy képzeljük el, mint a sütőben sülő mazsolás kalácsot. A kalács tésztája egyre nagyobbodik, tágul, s a benne lévő mazsolaszemek egyre távolabb kerülnek egymástól, de a mazsolák térfogata nem növekszik, csak az egész kalácsé tágul.

2./ Az emberek is távolodnak egymástól, nem csak a galaxisok. Mindennapos tapasztalatunk lett, hogy az emberek egyre távolabb kerülnek egymástól – nem fizikailag, hanem lelkileg. Egyre több család esik szét, egyre több a szingli életmódot folytató, egyre többen cserélik fel az életre szóló házasságot a rövid élettartamú élettársi kapcsolattal. Mivel az emberek egyre inkább távolodnak egymástól lelkileg, ezért van oly sok magányos ember.
     Amíg a táguló világegyetem, a galaxisok távolodása egymástól természetes folyamat, addig az emberek egymástól való távolodása abnormális állapot. Amíg a táguló világegyetem Isten teremtő akaratából következik, addig az emberek távolodása nem Isten műve. Ez az emberiség bűne. Aki elfordul Istentől, az elfordul az embertől is. Az Istentől elfordult ember önmaga felé fordul: önmagát isteníti. Az önimádat azonban önpusztításhoz vezet! Ki menti meg az embert?

3./ A SZENT menti meg az embert!
     Ki a szent? A szent az, aki más, mint a földi ember. A szent elsősorban és mindenek előtt: az Isten. Szent János apostol szerint „Isten a szeretet” (1 Jn 4,8). Isten abban mutatta meg szeretetét, hogy elküldte egyszülött Fiát, aki érettünk, a mi megmentésünkért meghalt és feltámadt. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen hanem örökké éljen.” (Jn 3,16)
     Istennek azonban munkatársakat is választ magának az emberiség megmentése érdekében. Ők a szentek. Ha egy mágnes mellé huzamos időn át elhelyezünk egy vastárgyat, az mágnesessé válik. Átvesz valamennyit a mágnes erejéből. Ilyenek a szentek. Ők átvesznek valamennyi szeretetet a Szeretettől, az Istentől.
     Ilyen szent volt Lisieux-i Teréz, aki mindig arra törekedett, amivel örömet tud szerezni Jézusnak. Verseket is írt a szeretetről, melyek közül néhányat a francia Croissant megzenésített, s a magyar Nyolc Boldogság Közösség CD-n kiadott. Kis Szent Teréz két megzenésített költeményét a farkasréti Teréz-missziós gyerekek már megtanulták. A zene hullámain át még inkább megérint az a SZERETET, amely egyedül képes megmenteni az emberiséget, az önzés bűne miatt egymástól egyre távolodó embereket.
 
     Szóljak bár emberi szóval vagy akár az angyalok nyelvén,
     Ha nincs szeretet bennem, zengő érc vagyok csupán,
     Vagy mint a pengő cimbalom hangja.
 
Szeretni szüntelenül                    
 
1./ Elégni szeretetből,                              
     Így oszd szét mindenedet,                  
     És légy maga a szeretet. (refr.)
 
2./ Prófétálhatok akár, vagy megfejthetek minden titkot,
     Legyen bár hitem erős, mely elmozdít nagy hegyeket,
     Szeretet nélkül semmit sem érek.
 
3./ Pénzemet szétoszthatom a nélkülöző szegényeknek,
     Testemet lángok között adhatom áldozatul,
     Szeretet nélkül nem használ nékem.
 
(fordította: Farkas Ferenc és Apatini Jolán)