Kis Szent Teréz a mennyben folytatja földi művét – 2018.05.17.

1./ Jean Guitton (1901-1999) francia katolikus filozófus, egyben Boldog VI. Pál pápa barátja, nem sokkal halála előtt írta meg Lisieux-i Szent Teréz zsenialitása c. könyvét. Ebben a kis könyvben a lenini szovjet diktatúra elől 1920-ban Párizsba emigrált orosz író, Merezskovszkij gondolataiból idéz. A szinte prófétai képességekkel rendelkező nagy orosz író a XV. században élt Jeanne d' Arc (Szent Johanna) és a XIX. században élt  Lisieux-i Szent Teréz között von párhuzamot. Különös, hogy Merezskovszkij  az időben igen csak távol álló két szentet szinte azonosítja; ráadásul írása akkor keletkezett, amikor még egyikük sem volt szentté avatva. Szent Johannát 1920-ban, Kis Szent Terézt 1925-ben emelték a szentek közé. És még egy különös körülmény, hogy az orosz író  1941-ben halt meg, XII. Pius pápa pedig 1944-ben Franciaország védőszentjeivé nyilvánította a két szentet. Az író itt is megelőzte korát, amennyiben már a pápai döntés előtt kiemelte  szerepüket Franciaország történetében.
   Merezskovszkij írja, hogy „ha Jeanne d' Arc valóban megmentette Franciaországot, akkor egész Európát is /megmentette/”, mert szerinte – és mások meglátása szerint is – Franciaország Európa kísérleti „laboratóriuma”: amit ott történik, az fog történni később egész Európával. Jean Guitton szerint ez az igazság a XX. században már teljesen nyilvánvaló lett, de Jeanne d' Arc ezt már megérezte a XV. században. A két nagy francia szent közötti összefüggés nyilvánvaló: egyikük a régmúlt századok keresztény Franciaországában jelent meg, másikuk napjaink elkereszténytelenedett Franciaországában – Jeanne d'Arc és Lisieux-i Szent Teréz. Az utóbbi ugyanakkor nem hasonlít az előbbihez, mint ahogy a XX. század nem hasonlít a XV. századhoz.
     Még mielőtt rátérnék arra, hogy Teréz miben nem hasonlíthatott Jeanne d'Arc-hoz, egy másik különlegességre is fel kell hívnom a figyelmet. Kis Szent Teréz 1893-ban – mint az újoncok mesternője – egy színdarabot írt „Jeanna d'Arc küdetése” címmel, melyet az ő főszereplésével elő is adtak a kolostorban. Figyelemre méltó az írás időpontja: 1893. Szent Johannát csak 1909-ben avatták boldoggá, és 1920-ben szentté. Vagyis Teréz éppúgy meglátta Jeanne d'Arc történelmi nagyságát, mint Merezskovszkij.
2./ Miben nem hasonlított a két szent? Abban, hogy Jeanne d'Arc a XV. században nem mondhatta volna azt, amit Teréz mondott. Kis Szent Teréz ugyanis azt írta nem sokkal halála előtt, hogy „mennyei boldogságom az lesz, hogy jót teszek a földön”.
     Teréz zseniális meglátása előtt úgy képzeltük el a mennyországot, mint az örök nyugalom otthonát. Ezt fejezi ki a temetésekkel kapcsolatos fohász is: „Adj, Uram, örök nyugodalmat a megholt híveknek; és az örök világosság fényeskedjék nekik.”  A requiemek zeneszerzői gyönyörű dallamokat komponáltak erre a mondatra. Teréz azonban megfordította ezt a szemléletet: ő nem örök nyugalomban akarja tölteni a mennyországi életét, hanem örökös cselekvésben, akcióban. Teréz azzal akarja mennyországát tölteni, hogy sok jót tesz a földön. A gyászmise „Requiem aeternam”-ját az ő gondolkodásmódja szerint így lehetne mondani: „Actionem aeternam dona nobis Domine” - „Adj, Uram, örök tevékenységet nekik!”, vagyis az üdvözült szenteknek. Ez a gondolat végső soron egybevág a Hiszekegyben vallott „szentek egyességének” tanításával, miszerint a szentek közbenjárnak értünk. Ezt a gondolatot azonban Kis Szent Teréz előtt senki sem fogalmazta meg ilyen zseniálisan. Egyszerűségében van a zsenialitása.
     Kis Szent Teréz úgy látta, hogy a földi élet még korlátozza a cselekvését, de a mennyországi lét angyalszerű cselekvést biztosít majd számára. Ott már evilági testi valóságunk nem tudja  akadályozni a szellem tevékenységét.